Baktériumok okozta betegségek

 

TETANUSZ

A betegséget a Clostridium tetani által termelt tetanospamin idézi elő. A baktérium anaerob körülmények között, főleg trágyázott földdel szennyezett sebek mélyén telepszik meg. A megbetegedett állatok reflexingerlékenysége fokozott, már csekély hang-, taktilis ingerekre harántcsíkos izomzatuk merevgörcsbe feszül. A betegségnek csak a fej izmain mutatkozó, lokalizált, valamint generalizált formáját ismerjük. A lappangási idő többnyire 1-2 hét. Minél rövidebb a lappangás és minél súlyosabbak a kezdeti tünetek, annál kedvezőtlenebbnek ígérkezik a betegség kimenetele.

A tünetek közül elsőnek a rágóizmok görcsös összehúzódása figyelhető meg, és lehetséges, hogy a betegség egész lefolyása alatt a bénulás a fejre korlátozódik. Ez esetben a fülek megmerevednek, közelebb vonódnak egymáshoz, a homlok bőre mély ráncokat vet, a kutya nem tudja kitátani a száját, emiatt nehezen, vagy egyáltalán nem tud eleséget, ivóvizet fogyasztani, arckifejezése sajátos, szenvedő alakot ölt. Többnyire azonban - a betegség súlyosabb, generalizált eseteiben - a merevgörcs ráterjed a törzs és végtagok izomzatára is. Ilyenkor a beteg mozgása kötött, lábállása széttartott, fűrészbakszerű, farka zászlószerűen kinyújtott. Máskor a tetanuszos kutya mozgásra teljesen képtelenné válik, merev állapotban elfekszik.

A beteg állatot elsötétített, csendes helyen kell elhelyezni, és minden külső ingertől a lehetőséghez képest meg kell kímélni. A betegség kezdeti stádiumában tetanuszantiszérum alkalmazása hasznos lehet, mivel semlegesíti a vérbe jutott toxint. A kórokozó ellen penicillin adása javasolható. Az állat mesterséges táplálása, főleg pedig folyadékhoz való juttatása is szükséges.

A tetanusz többnyire kedvezőtlen kimenetelű, kétes kórjóslatú betegség. Ha a kutya betegségének 10-12. napját viszonylag kielégítő állapotban élte meg, és ez csak gondos kezeléssel, ápolással érhető el, javulása remélhetőés bízni lehet életbenmaradásában.

BOTULISMUS

A betegséget a Clostridium botulinum toxinjai okozzák. A botulinus toxin az eddig ismert leghatékonyabb szerves méreg. A baktérium szerves anyagokban, melegben szaporodik el. A kutyák legtöbbször romlott konzervek, húsfélék felvételétől betegszenek meg. A toxin idegméreg, elsősorban a nyúltvelő motoros centrumait, majd az izmok perifériás idegvégződését károsítja.

A klinikai tünetek néhány napos lappangási idő után az izomzat petyhüdt bénulásában mutatkoznak meg. Bénul a törzs, a végtagok, majd a fej és a nyak izomzata. A garat és a nyelőcső bénulása miatt a kutyák nem tudnak nyelni.

A botulismus fokozatos rosszabbodásra hajlamos, többnyire elhullásra vezeto kórforma. Gyógyítására a kezdeti stádiumban humán antitoxikus szérum jöhet szóba.

LEPTOSPIROSIS

A kutyák leptospirosisának oktanában a baktérium két szerotípusa, a Leptospira (L.) icterohaemorrhagiae és a L. pomona játszik főszerepet. A fertőzést a kutyák egymástól leginkább vizeletükkel kapják, valamint patkányok és más kisrágcsálók közvetítik. A fogékony kutyák könnyen fertőződnek, de az esetek többségében ez klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget nem okoz. Fiatal kutyákban a L. icterohaemorrhagiae heveny, elesettséggel járó, lázas betegséget, sárgaságot idéz elo ( Weil -féle betegség). A sárgaság igen kifejezett lehet, a kutyák vizelete az epefestéktől sárgásbarna. A kórokozó heveny máj- és vesegyulladást, valamint hemolízist (a vörösvérsejtek feloldódása ) okoz, aminek következtében a betegek nagy része elpusztul. Idosebb kutyákban a L. canicola okozta vesegyulladás áll a kórkép előterében (ebtífusz, stuttgarti ebjárvány). Lehetséges, hogy a fertőzés étvágytalansággal, hányással, fekélyes szájgyulladással járó félheveny lefolyású urémiát (húgyvérűség) vált ki. A kórokozó azonban sokkal gyakrabban okoz szubklinikai, de lassan előrehaladó vesemegbetegedést, amely hosszabb idő (hónapok-évek) alatt súlyosbodik annyira, hogy veseelégtelenségben nyilvánuljon meg. A betegség kimenetele, ha a veseelégtelenség tünetei megmutatkoztak, kedvezőtlen. A heveny kórformában, idoben alkalmazott penicillinkúra segíthet. A megoldást a megelőzés jelenti, amely évenként megismételt vakcinás oltással biztosítható.

LYME-KÓR

Kullancsok ( Ixodes fajok) csípése által terjesztett, borreliák ( Spirocheta burgdorferi ) okozta megbetegedés, amely emberben és kutyában egyaránt előfordul. Nem igazi zoonosis, mivel egymásra nézve a Lyme -kór közvetlenül nem, hanem csak kullancsok közvetítésével fertőző. Emberben jellemző, hogy a kullancs csípése helyén, a bőrön körülírt kipirosodás jön létre; kutyában ilyen elváltozást eddig nem észleltek. A betegség fő velejárója, hogy hetekig, hónapokig tartó lappangást követően fájdalmas, fibrines gyulladás következik be az ízületekben és esetleg a szívben, valamint az idegrendszerben is. Az ízületek fájdalmassága miatt a beteg kutyákra az óvatos járás jellemző. Gyakran magas láz is kíséri a fenti tüneteket. A sántaság és az ízületek megduzzadása rendszerint hirtelen jelentkezik, és egyik lábról a másikra "vándorolhat". Ha nem kerül a kutya orvoshoz, a sántaság hirtelen elmúlhat, majd hetekkel-hónapokkal később visszatérhet. A szív- valamint az idegi tünetek egyideju előfordulása a sokízület-gyulladással erősíti a Lyme -kór gyanúját, amelynek a biztos diagnózisa egyébként nehéz és csak a kórokozó vérből való kimutatásával, indirekt immunfluoreszcenciával lehetséges. Mivel a kórokozó a baktériumok közé tartozik, antibiotikumok alkalmazásával elpusztítható. Azonban igen hosszadalmas, több hetes kúra szükséges a teljes gyógyuláshoz.

BABESIOSIS

Kullancsok ( Rhipicephalus, Dermacentor fajok) csípése által közvetített megbetegedés, amelyet a Babesia canis , vérparazita idéz elő. A betegség endémiás területeken fordul elő, ahol a kullancsok fertőzöttek a kórokozóval. Ilyen babesiás vidékek Magyarországon korábban is ismertek voltak. Jellemző azonban, hogy ezek a területek az utóbbi években jelentősen terebélyesedtek, újak keletkeztek, vagyis a betegség megjelent olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlen volt. Mindennek következménye, hogy a babesiosisos esetek száma nagyon megnövekedett, és a kutyák egyik legfontosabb betegségévé vált. A babesiosis szezonális jellegű, megjelenése a kullancsok élettevékenységével kapcsolatos, tehát melegebb időjárásban fordul elo. Elég azonban az általában hideg hónapokban is néhány napos, az átlagosnál napfényesebb, jobb időjárás, hogy a kullancsok támadjanak és a betegség felléptével számolni kelljen. A vörösvérsejtekben szaporodó babesiák a vörösvértestek pusztulását és ennek folyományaként anémiát, vérfestékvizelést, sárgaságot okoznak. A lappangási idő általában csak 2-3 nap, de esetenként hosszú lehet, akár 4-5 hétre is elhúzódhat. A betegség lázzal, elesettséggel kezdődik, a legfeltűnőbb rámutató tünet a vizelet barnásvörösre való elszíneződése. Mindehhez már néhány napos fennállás után súlyos sárgaság járul. A lép annyira megnagyobbodik, hogy kitölti a hasüreg egész középső részét. A babesiosis biztos megállapítása a vérkenet mikroszkópos vizsgálatával történik, a vörösvérsejtekben gyakorta többesével eloforduló kórokozók kimutatása alapján. A betegség tünetei azonban annyira jellemzőek - és ha a kórelőzményi adatok szerint ehhez járul, hogy a kutyával babesiás vidéken jártak -, hogy a laboratóriumi vizsgálat eredményétől az oki kezelést függővé tenni, és emiatt azzal késlekedni nem szabad. A kezelést imidazol (Imizol) injekció befecskendezése jelenti. A szer elpusztítja a vérélősködőket és kedvező esetben a kutya állapotának látványos javulását, gyógyulását eredményezi. Súlyos esetekben volumenpótlásra infúzió, az anémia orvoslására pedig vérátömlesztés alkalmazható. Nem ritka azonban , hogy heveny veseelégtelenség áll elő, amely rontja a gyógyulás kilátásait még akkor is, ha a babesiáktól a szervezetet már megszabadítani, a sokkot, anémiát kiküszöbölni sikerült.

A babesiosis ellen védekezni a kutyák kullancscsípéstől való megóvásával, kullancsölő szerek alkalmazásával, illetve a testükbe tapadt atkák haladéktalan, gondos eltávolításával lehet. A babesiosisos területeken élő kutyák a bajjal szemben bizonyos szerzett immunitással rendelkeznek, és így a legnagyobb veszélynek azok az állatok vannak kitéve, amelyek átmenetileg, pl. utazás, kirándulás, nyaralás során gazdájukkal kullancsos vidékre kerülnek. Az ilyen kutyáknak megelőzés céljából imidazol egyszeri adagban való beadása ajánlatos, amely az állatoknak mintegy 30 napos védettséget ad.